Orbán Viktor felvezetőjében elmondta, hogy a békemissziónak köszönhetően megnyíltak a kommunikációs csatornák az ellenséges felek között**. A miniszterelnök szerint megindult az erjedés, ezt jelzi, hogy sor került Donald Trump – Volodimir Zelenszkij, vagy épp az amerikai-orosz külügyminiszteri telefonbeszélgetésre.**
Az ukránoknak már leesett a tantusz, most már csak az európaiaknak kellene észhez térniük.
Három nagy témáról beszélt Orbán Viktor tusványosi előadása során, mindhárom téma a háború körül mozog: maga a háború és értelmezése, a háború utáni időszak, és Magyarország szerepe a jövőben.
Elmondása szerint a háború feltárta a valóságos európai hatalmi viszonyokat. A háború egy kétoldalú döntést tárt Európa elé: marad a „látszat világában” vagy leereszkedik a valóságba. A magyar kormányfő pontokba szedte gondolatait:
- A háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, mégsem akarnak kiegyezni.
Mindkét fél azt gondolja, hogy győzhetnek, ráadásul fűtik a saját maguk által vélt vagy valós igazság, ezért nem akarnak a békéről egyezkedni. A kitartás egyenes úton vezet az eszkalációhoz, és békét csak kívülről lehet hozni.
- Az Egyesült Államok Kínát deklarálta legnagyobb ellenfelének, mégis Oroszország ellen vív proxyháborút.
Nagy hibát követett el az Egyesült Államok, hogy Kínát folyamatosan vádolja Oroszország megsegítésével. Ezzel két nagyhatalmat terel egy táborba.
- Ukrajna ereje, ellenállóképessége minden várakozást meghalad
1991 óta rengeteg ukrán menekült el az országból, korrupció és oligarchák uralták az országot. Mégis, példátlan ellenállást fejtett ki a háborúban. Orbán Viktor állítja, ez annak köszönhető, hogy az ukrán nép új perspektívát talált magának: ez pedig a nyugathoz tartozás érzése. Ukrajna igénye, hogy hivatalosan is ismerjék el nemzetközileg az ő új hivatásukat.
- Oroszország más, mint aminek láttuk, erősebb
Gazdasági életképessége sokkal inkább kiemelkedő, mint amennyire gondolta volna bárki is. A szankciók nem hatottak úgy, ahogy Európa várta. Ez annak köszönhető, hogy 2014 óta, az akkor bevezetett gyenge szankciók óta dolgoztak azon, hogy ellenállóbb gazdaságot hozzanak létre.
- Összeomlott az európai politika
Orbán Viktor szerint Európa az Egyesült Államok demokrata politikáját követi, akár „önsorsrontás árán is”. Példának az Északi Áramlat felrobbantását hozta a magyar miniszterelnök,
amelyet az Egyesült Államok terrorcselekményének titulált.
Megszűnt az európai politika dinamikáját adó Berlin-Párizs tengely, helyébe a London-Varsó-Kijev-balti államok vezette politika lépett. Varsó régi tervének titulálta azt, hogy Amerika első számú támaszpontja kíván lenni, miközben meggyengíti az őt satuba fogó Oroszországot, és lekörözi a német gazdaságot.
Orbán Viktor beszédében erősen kritizálta Lengyelország mostani politikáját, hatalmi törekvéseit, kilépését a V4-ekből.
A nyugat egyfajta világmérceként tekintett magára. Megváltozott a politikai irány, a Nyugat elvárta, hogy Oroszországgal szemben foglaljon állást a világ morális alapon. Ez azonban nem sikerült, Törökország, India, Kína nem foglalt állást.
- A világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége
Oroszország a népeségéhez képest túl nagy, ráadásul hiperracionális vezetés alatt áll
- jelentette ki a kormányfő. Érthetőnek és kiszámíthatónak tartja Orbán, amit Oroszország csinál, szemben a nyugati politikával.
- A Nyugat megértése a háború fényében
Orbán szerint az igazi feladat nekünk, hogy megpróbáljuk újra megérteni a nyugatot, mert a mi szempontunkból azt irracionálisnak látjuk. Az eltérést abban látja, hogy Magyarország nemzetállami alapon áll, míg Európa ezt elutasítja.
Orbán Viktor szerint új világ jön a háború után, és ezt meg kell értenie mindenkinek, és időben felkészülni rá.
A kormányfő szerint ez egy olyan változás lesz, amire 500 éve nem volt példa.
A változás most nem nyugatos módon történik, nem nyugaton lesz az új hatalmi centrum. A nyugati világ most nem belülől kapott kihívást, hanem kívülről, ezért ez egy „világrendszerváltás” lesz.
Ez egy Ázsiából kiinduló folyamat, így a következő évtizedekben, vagy épp évszázadokban Ázsia lesz a meghatározó hatalmi centrum. Ázsia oldalán van a demográfiai, technológiai és tőkeelőny. Kiegyenlítődik a katonai erő, ott lesz a legfejlettebb űrkutatás, az orvostudomány, a legjobb egyetemek és kutatóintézetek, a legnagyobb vállalatok és tőzsdék.
Ott vannak az erre vonatkozó kezdeményezések is, mint a BRICS és a Shanghaji Egyezmény.
Ennek ellenpólusának Donald Trumpot és alelnökét jelölte meg, akik képesek 12 év alatt nemzetstratégiai víziót felvázolni (Trumpnak 4, az alelnöknek 8 éve lehet). Az USA célja Amerika megerősítése és újjáépítése – ez egyben a „világból való kivonulást” (izolacionizmust) is jelent. Mindennek megkérik az árát majd, ilyen lesz a biztonság is, felfogják adni a demokrácia-exportot is.
America first, így gondolkodik Donald Trump
– jelentette ki Orbán Viktor.
Eruópának két lehetősége van: az egyik a „skanzen”, amelyben nincs fejlődési dinamika, Amerika alá tagozódik be az öreg kontinens.
A másik lehetőség Emmanuel Macron víziója – a „stratégiai autonómia”.
Magyarul be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe.
A miniszterelnök szerint ennek alapja: növelni Európa tőkevonzó képességét, nagy infrastrukturális fejlesztéseket kell létrehozni. Kell egy európai katonai szövetség, erős hadiipar, kutatás és innováció. Új kiegyezés Oroszországgal, ennek pedig része az, hogy
meg kell tagadni Ukrajnától a NATO- és Uniós csatlakozást is, cserébe Kijevnek meg kell elégednie nemzetközi szerződésekben garantált biztonsággal.
Orbán Viktor szerint fel kell készíteni Magyarországot a változásra, mert tekinthetünk az új világrendre, mint veszélyre, vagy mint lehetőségre az ország számára.
Ha veszély, akkor védőpolitikát kell folytatnunk, együtt kell úsznunk az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval
Azonban ha fejlődési útvonalat jelölünk ki, akkor kezdeményezőnek kell lenni, egy sajátos nemzeti politikát kell folytatni. Orbán Viktor kijelentette, az utóbbi híve.
A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ehhez az Egyesült Államokban zajló fejlemények Magyarországnak kedvező módon zajlanak. Budapest akár Egyesült Államoktól is kaphat olyan politikai-gazdasági ajánlatot, amely jobb lehet még az uniós tagságnál is – azonban ebben nem hisz a miniszterelnök.
Kínától már megkaptuk az ajánlatot, a peremfeltételek ott is adottak
– jelentette ki a kormányfő. Kína ugyan messze van, de számukra Magyarország fontos, Európai Uniós tagsága pedig érték.
A kormányfő szerint az Unió elvesztette a háborút: az Egyesült Államok kivonul, Európa pedig sem a folytatást, sem az újjáépítést nem tudja finanszírozni. Kénytelen lesz az eddig adott hitelek egy részét is elengedni, így lényegében Európa fizeti meg a háborút.
Ennek viszont egyenes következménye, hogy az Európai Unió tudomásul fogja venni, hogy a Közép-Európai országok nemzetállamokként, saját külpolitikával maradnak a közösség tagjai.
Összességében tehát azt mondhatom - Amerika, Ázsia és Európa irányából az önálló nemzetpolitikához szükséges peremfeltételek adottak.
A kormányfő azt is kijelentette, hogy már létezik egy „magyar nagystratégia”, amely Magyarország „világrendszerváltásban” betöltött szerepét is deklarálja. Ennek kialakítása 2022-ben kezdődött, de még mindig van rajta mit csiszolni, mert „nyelvezete túlságosan értelmiségi”. Orbán Viktor szerint még fél év kell, és mindenki számára érthető nagystrarégiát mutathat be a kormány.
Ennek a „nagystratégiának” része, hogy
- Konnektvititást kell teremteni, nem szabad beszorulni a most kettészakadó világgazdaság egyik szegletébe se. Ennek következménye, hogy nem szállhat be az ország semmilyen kelet elleni háborúba, kereskedelmi konfliktusba sem.
- A második pont a szuvenerítás védelme, gazdasági alapokon is. A kormányfő szerint egy gazdasági piramis épült az országban az elmúlt években: a csúcsán a „nemzeti bajnokok”, alapját pedig a nemzetközileg is versenyképes középvállalatok (amelyből 15 ezer darab van), és a hazai piacra termelő cégek képezik. A mostani gazdaság képes megadni a szuverenitás alapját, minden meghatározó ágazatban vannak versenyképes nagyvállalatok.
- Csökkenteni kell az államadósságot is, 50-60% helyett 30 százalékra, de ezt csak a békeköltségvetés hozhatja el – 2025-ben. Regionális hitelezőként kell szerepet vállalni a régióban.
- Szilárd és rugalmas magyar társadalomra van szükség. A kormányfő szerint meg kell akadályozni a demográfiai hanyatlást. Ez utóbbi ugyan jól indult, de elakadt, így új lendületet kell neki adni. A békeköltségvetés részeként ezért szükséges a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázása, illetve a kedvezmények határon túli kiterjesztése. A kormányfő szerint meg kell őrizni a magyar falurendszert, a munka alapú társadalmat, nem szabad gigavárosokat létrehozni.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Veres Nándor